Tájékoztatást kért az unió arról, tervez-e Magyarország exportkorlátozást a búzapiacon. Szakértők szerint az EU meg akarja előzni, hogy – miként a kukoricánál előfordult – konfliktus robbanjon ki egy esetleges kiviteli stop miatt. Brüsszel csupán felméri az aszály utáni európai búzahelyzetet – állítja a KüM.
Levélben kért tájékoztatást az Európai Bizottság arról, készül-e Magyarország exportkorlátozó intézkedésekre a búzapiacon – erősítette meg lapunk értesüléseit Szabó Sándor, a Külügyminisztérium (KüM) főosztályvezetője. A bizottság egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy egy esetleges adminisztratív lépés meghozatala előtt Magyarországnak egyeztetnie kell az EU-val. Az uniós kérdésre még nem született válasz, az agrártárca dolgozik az ügyön – tudtuk meg. Az érdeklődés célja, hogy az unió felmérje az idei rendkívüli aszály nyomán kialakult európai búzapiaci helyzetet. A bizottság több régióbeli államtól is információkat kért. Egyes országok ugyanis exportnehezítő lépéseket fontolgatnak, Bulgária pedig állítólag már hozott is ilyen intézkedéseket. Szakértői feltételezések szerint Brüsszel a mostani érdeklődéssel annak is elejét akarja venni, hogy egy esetleges búzakiviteli stop nyomán – amely uniós cégek üzleti érdekeit is sértheti – ismét kereskedelmi konfliktus pattanjon ki az EU és Magyarország között. Emlékezetes, hogy erre már volt példa 2000–2001-ben, amikor az FVM a gyenge termés miatt betiltotta a kukoricaexportot, ám Brüsszel az intézkedés jogosságát kétségbe vonta. Szabó Sándor szerint ugyanakkor a mostani információkérés és a korábbi nézeteltérés nem hozható összefüggésbe egymással, mert a kukoricaügy kapcsán nem az volt a kérdés, életbe lehet-e léptetni exporttilalmat, vagy sem. A konfliktust az okozta, hogy fennálltak-e az intézkedéshez szükséges feltételek, azaz nálunk annak idején kukoricahiány volt-e, vagy sem – szögezte le a főosztályvezető. (Ez tehát azt is jelenti, hogy exportkorlátozás elvileg minden esetben jogszerűen elrendelhető, ha azt a körülmények valóban indokolttá teszik.) Németh Imre agrárminiszter lapunknak nyilatkozva korábban kifejtette: ha a kivitel felgyorsul, Magyarországon is sor kerülhet az export adminisztratív korlátozására, de teljes kiviteli stop egyelőre nem jöhet szóba (VG, 2003. augusztus 12.). A gondot az jelenti, hogy a rendkívül gyengének számító, 2,95 millió tonnás össztermés – figyelembe véve az úgynevezett átmenő készleteket is – csak 200-300 ezer tonnával haladta meg a 2,7-2,8 millió tonnás hazai igényeket, szemben a szokásosnak tekinthető legalább egymillió tonnával. Júliusban és augusztusban ebből 150-160 ezer tonna már elhagyta az országot, vagyis a többlet 50-150 ezer tonnára apadt. A felesleg ma már inkább a minimális árualapnak tekinthető, 50 ezer tonnás mennyiséghez közelít – mondta Lakatos Zoltán, a kereskedőket és feldolgozókat tömörítő Gabonaszövetség elnöke. Ezért megítélése szerint a közeljövőben szükség lehet exportkorlátozásra, ami egy engedélyezési rendszer bevezetését jelentheti. Az agrárminiszter szerint viszont első lépésként egyfajta regisztráció alkalmazásáról lehet szó. Értesüléseink szerint ezzel a tárca az exportszándékok bejelentési kötelezettségét írná elő, hogy a kiviteli terveket előre láthassa, ne csak utólag értesüljön a tényleges kiszállításokról. Az FVM már fontolóra vette a regisztrációs rendszer bevezetését, de a részleteket még nem dolgozta ki. A búza- és a lisztdrágulás miatt a sütőipar már hetekkel ezelőtt azonnali exportstopot sürgetett. A gabonatermelők szintén elleneznék a kivitel jelentős nehezítését. Guba Mihály, a szövetkezeti érdekképviselet gazdálkodói tagozatának elnöke közölte: a malmok már szükségletük 75-80 százalékát megvették, és a még hiányzó árumennyiséget is beszerezhetik a hazai piacon. A takarmányvásárlást pedig kamattámogatással párosult hitellehetőségek meghirdetésével kellene ösztönözni a tárcának – tette hozzá.
Hazafi László - VG
|