Egyelőre kérdéses, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek forgalmazására vonatkozó új uniós szabályozás megváltoztatja-e a vásárlási szokásokat. Európában nagy az ellenállás az ilyen készítményekkel szemben, ezért az európai élelmiszerláncok még kivárnak. Magyarországon legálisan nincs kereskedelmi forgalomban sem génkezelt növény, sem abból készült élelmiszer.

A genetikailag módosított élelmiszerek nyomon követését célzó új uniós szabályozás nehéz döntés elé állítja a nagy európai élelmiszerláncokat. Ismert, hogy az Európai Parlament a múlt héten javaslatot fogadott el a genetikailag módosított növények és az ilyen összetevőket tartalmazó élelmiszerek forgalmazására vonatkozó jogszabály módosítására.
Az Európai Bizottság jóváhagyására váró dokumentum szerint a jövőben megkülönböztetett jelzéssel kell ellátni azokat az élelmiszereket, amelyek 0,9 százaléknál több genetikailag módosított organizmust (GMO) tartalmaznak, biztosítani kell a GMO-k nyomon követését az egész élelmiszerláncban, az importban biztonságosan el kell különíteni a génkezelt és hagyományos növényeket.
Az élelmiszerláncok egyelőre azt tesznek a polcokra, amit a vásárlók megvesznek, s e tekintetben Európában egyáltalán nem egyértelmű a helyzet: az európaiak egészségügyi és környezetvédelmi szempontból tartanak a GMO-t tartalmazó élelmiszerektől, s a címkézést is csak azért tartják jónak, mert így biztosan tudják, mi az, amit nem fognak megvenni. Erre utal az amerikai Wal-Mart nagy-britanniai érdekeltsége, az Asda szóvivőjének kijelentése is: a címkétől függetlenül ők azt árulnak, ami a fogyasztók szívesen vesznek le a polcról.
A Nestlé szóvivője azt nyilatkozta, hogy a svájci társaság nem forgalmaz genetikailag módosított összetevőket tartalmazó élelmiszereket olyan országokban, ahol nagymértékű a lakosság ellenállása, s ezen vajmi keveset változtat a címkézésre vonatkozó szabályok módosí-tása. Nagyjából ugyanezt mondta a Danone illetékese is, aki utalt arra, hogy a cég figyelemmel kíséri a jogszabályokat, és alkalmazkodik a vásárlók igényeihez.
Németország legnagyobb kiskereskedelmi áruházlánca, a Metro több ezerből nagyjából tíz olyan terméket forgalmaz, amelyben van genetikailag módosított összetevő, ezek többnyire különböző snackek.
Magyarországon legálisan nincs kereskedelmi forgalomban sem génkezelt növény, sem abból készült élelmiszer, mert az illetékes hatóságtól nem kértek erre engedélyt. Az eljárás egyébként kétszintű, a géntechnológiai bizottság véleményezi a kérelmeket, s ajánlást ad a géntechnológiai hatóságoknak, hogy milyen feltételekkel lehet kiadni az engedélyeket.
Az élelmiszereket érintő kérdésekben az FVM állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési főosztálya, a növényeknél a termelési ágazatok főosztálya az illetékes. A Magyarországon a géntechnológiai tevékenységet az 1998. évi XXVII. törvény szabályozza, s a jogszabály szerint a genetikailag módosított szervezeteket csak kísérleti úton lehet kipróbálni. Ha azonban az EU feloldja a tilalmakat, akkor a jogharmonizáció következtében Magyarország is hasonlóan cselekszik majd.
Az Európai Unióban várható új szabályok életbe lépésétől egyébként szakemberek szerint az is várható, hogy vége szakad az áldatlan vitának az USA és az EU között. Washington májusban konzultációs eljárást kezdeményezett a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) amiatt, hogy Brüsszel 1998-ban ötéves moratóriumot rendelt, hogy a már engedélyezett 18 GM-növényen – többek között kukorica, repce, cikória, szójabab – kívül ne lehessen az unióban további genetikailag módosított növényeket termeszteni és forgalmazni, s ezen nem hajlandó változtatni.

Kvassinger Klára - VG