Nem tartható fenn olyan helyzet, amely drámaian növeli a kukoricatöbbletet – utalt a magyarországi gabonaintervenciós viszonyokra Mariann Fischer Boel uniós agrárbiztos, aki részt vett az Európai Gabona- és Takarmánykereskedelmi Szövetség tegnapi budapesti kongresszusán. Ma a teljes uniós intervenciós gabonakészlet 48 százaléka, ezen belül a megvett kukorica 80 százaléka Magyarországon található.
Mint ismert, a most alkalmazott rendszer lényege, hogy Brüsszel a felkínált terményeket tonnánként 101,31 eurós (26-27 ezer forintos) alapáron megveszi. A vonzó feltételek miatt Magyarországon a tulajdonosok mintegy 7,5 millió tonna árut kínáltak fel uniós intervencióra a piaci értékesítés helyett, és e készlet nagy része most is a hazai raktárakban van. A meglévő felesleg jelentős részét – emelte ki tegnap az agrárbiztos – bioetanol-gyártásra kell felhasználni. Az ehhez szükséges beruházások támogatását Magyarország „első számú, kiemelt” kérdésként kezeli a 2007–2013 közötti költségvetési ciklusban – hangsúlyozta Gráf József agrárminiszter.
Brüsszel ugyanakkor már több szakértői csoportot is felkért arra, hogy dolgozzon ki javaslatot a túlságosan drágává vált intervenciós rendszer átalakítására – értesült a Világgazdaság. Információink szerint egyik verzióként felmerülhet, hogy a takarmánykukorica – többek között a jelentős magyar felajánlások miatt – kikerül a kedvezményezett árukörből. További megoldásként szóba jöhet, hogy a kukoricaár a későbbiekben valamilyen módon a búza intervenciós árához igazodjon, ez utóbbit pedig az EU – szemben a most érvényes, előre meghirdetett összeggel – évente határozza meg. Egyes szakértők – megtartva a jelenlegi termékkört – azt is javasolják, hogy az unió ezentúl térségenként más-más intervenciós árat működtessen. Mások szerint viszont egyes uniós országokban a teljes intervenciós rendszert el kellene törölni, míg bizonyos területeken (például Kelet-Európában vagy az Ibériai-félszigeten) változatlanul fenn kellene tartani.
Intervenciós ügyben alapvető érdekkülönbség van a gabonatermelők és a -kereskedők között – mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Ha ugyanis a gazdálkodókat védő mai mechanizmus nem működne, a kereskedők teljesen szabadon, (ár)szabályozás nélkül köthetnék üzleteiket. Tóth István szerint a hazai termelők is számítanak arra, hogy Brüsszel a rendszer átalakítását napirendre tűzi. Az lenne a fontos, hogy a változtatások az egész EU-ban azonos hatásúak legyenek, vagyis egyes tagállamok ne kerüljenek előnybe.
Teljes mértékben akadályozza a gabonakereskedelmet a mai intervenciós rendszer, mert a nemzetközi porondon csak olcsóbban lehetne eladni a terményeket – állította Orbán Imre, az Agrograin Rt. vezérigazgatója. Ez az oka annak, hogy a magyar tulajdonosok az EU-nak értékesítik áruikat, miközben a piaci kereskedelem háttérbe szorul. Ezért indokolt lenne a szabályozás átalakítása – szögezte le Orbán Imre.

Határidő-módosítás
Brüsszel nem zárkózik el attól, hogy az agrártermelők május 15. helyett május 31-ig nyújthassák be igényeiket az uniós területalapú támogatásokra – jelezte tegnap Mariann Fischer Boel.
A határidő módosítása az idei természeti csapások miatt válhat szükségessé. Lehetséges azonban, hogy más megoldásokra is szükség lesz – tette hozzá az agrár-biztos.

Hazafi László - VG