Somogyban termelik az Európai Unió kukoricatermésének másfél százalékát, miközben egyre kisebb a megye - fő kukoricafogyasztónak számító - sertésállománya. A feldolgozók hosszú évek óta először szorulnak importra.

Másfél évtized alatt csaknem a felére csökkent Somogy sertésállománya, holott a kukorica termelésében továbbra is élen jár a megye. A somogyi földművelésügyi hivatal adatai szerint ez a megye adja az ország kukoricatermésének tíz, az Európai Unióénak másfél százalékát. A megyében tavaly közel félmillió tonna felesleg keletkezett kukoricából, amelynek nagyobb részét piaci kereslet hiányában intervenciós felvásárlásra ajánlják fel a termelők.

A szakember szerint a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya Somogyban az átlagosnál is jobban megbomlott, a sertéspiaci helyzet azonban jól reprezentálja az országos folyamatokat. Az elmúlt másfél évtizedben mintegy negyven elavult és korszerűtlen sertéstartó telep zárt be, alapvetően a ráfizetéses termelés, illetve a rossz jövedelmezőség miatt. A termelésben visszaszorultak az egyéni gazdálkodók: míg a kilencvenes évek elején még a sertések felét a magánállattartók adták a vágóhidaknak, ma már a vágásra kerülő hízók mintegy 70 százaléka a hatékonyabban termelő nagyüzemi sertéstartó telepekről kerül ki. A nemesítő munkának és szakszerű takarmányozásnak, tartásnak köszönhetően tíz százalékkal nőtt az állatoknál a színhús aránya, ami egy-egy vágósúlyú sertés esetében 12 kilogramm hústöbbletet jelent.

A sertéstartási kedv visszaesésének csak részben oka a gyenge és kiszámíthatatlan jövedelmezőség. Jelentősen csökkent a kereslet is a sertéshús iránt. Somogy sertéshúsfogyasztása másfél évtized alatt több mint 30 százalékkal esett vissza. A megyében jelenleg az országos adatokhoz hasonlóan fejenként 27-28 kilogramm az éves átlagfogyasztás, ami 17-18 kilogrammal kevesebb, mint amennyit az unió nyugati országaiban fogyaszt a lakosság.

Az utóbbi hónapokban már annyira csökkent a felvásárolható sertések száma a megyében, hogy a feldolgozók importra szorulnak.

- A kaposvári húsüzem több évtizedes fennállása óta nem volt arra példa, hogy importból kelljen beszerezni a vágóállatokat - mondta Hollósy Tibor, a Kométa Kft. helyettes ügyvezetője. A Somogy megye legnagyobb felvásárlójának számító vállalkozás az elmúlt években átlagosan 350 ezer sertést dolgozott fel, erre az évre 380-400 ezer állat felvásárlását tervezi. Ahhoz, hogy a kapacitásokat minél rentábilisabban működtessék, szükség van bizonyos szintű termelésre, illetve alapanyagra. A fokozódó sertéshiány miatt az elmúlt hónapokban egyre meszszebbről, az ország egész területéről, valamint holland, spanyol és olasz importból kellett már előteremteni a szükséges árualapot. Hollósy Tibor szerint a feldolgozók legalább 70 százaléka importra szorul már, bár ezt egyelőre kevesen ismerik el. Mint arról beszámolt, az import hol olcsóbb, hol drágább, de hosszabb távon semmiképpen nem kínál biztonságos megoldást. Ezért a Kométa igyekszik minél közelebbi állattartó partnerekkel szerződni, annál is inkább, mert üzleti partnereinek egy része kifejezetten magyar sertéshúsból készült termékekre tart igényt. A cég a szerződéseit csak egy évre köti, ami nem ígér hosszú távú garanciát a termelőknek. Hollósy Tibor szerint az vezetett a jelenlegi állathiányhoz, hogy az elmúlt években a sertéstartók részére nem sikerült megfelelő támogatási rendszert kidolgozni. Emiatt sok helyen elmaradtak a hatékony, így gazdaságos termeléshez szükséges fejlesztések. A társaság adatai alapján a kialakult helyzeten már az sem segít, hogy keresleti piac alakult ki, növekedett a felvásárlási ár és a támogatás mértéke, az önköltségre pedig a csökkenő takarmányárak vannak jó hatással. A térség termelői - a jelenleg szerződéseket kötő Kométa tapasztalatai szerint - továbbra sem kívánják érdemben bővíteni állatállományukat.

- Két veszteséges év után ismét nyereséget könyvelhet el a sertéságazat, ami minden bizonnyal növeli az idén a sertéstartási kedvet - mondta Varga Gábor, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője, aki a javuló kondíciók ellenére óva inti a termelőket a megfelelő garanciákat nélkülöző fejlesztésektől. Álláspontja szerint a termelőknek csak a feldolgozókkal, valamint a regisztrált integrátorokkal kötött hosszabb távú termeltetési és értékesítési szerződések adhatnak biztonságot. Ezek hiányában az állattartó telepek és a gazdák teljesen kiszolgáltatottak a piacnak. Miközben az unió jelentős öszszegeket költ a gabonafelesleg intervenciós felvásárlására, addig sertéstúltermelés esetében ilyen jellegű támogatásra utoljára majd' egy évtizeddel ezelőtt volt példa - figyelmeztet a szakember.

Házi disznóölések

Somogyban, bár a rendszerváltás előtti évekhez viszonyítva 30-40 százalékkal visszaesett, továbbra is igen jelentős a házi disznóvágások aránya. A becslések szerint tavaly 40-45 ezer hízott sertés került így feldolgozásra. A szokások mindössze annyiban módosultak, hogy míg korábban a 180-200 kilogrammos sertések számítottak vágásérettnek, manapság a 150 kilogrammos állatokat tartják a legideálisabbnak házi füstölt és töltelékáru előállítására. Az uniós elvárások mindössze annyit kívántak változtatni a korábbi gyakorlaton, hogy kábításos disznóölést, valamint minden esetben hatósági állatorvosi vizsgálatot írtak elő. Ezek betartása igen esetleges, az ellenőrzése pedig nehezen kivitelezhető.

l A sertésállomány alakulása Somogy megyében:

1980-ban 454 000 db

1990-ben 350 000 db

2002-ben 212 000 db

2003-ban 205 000 db

2004-ben 181 000 db

2005-ben 184 000 db

l A sertésállomány alakulása országosan:
1980-ban 8 355 000 db
1990-ben 7 660 000 db
2002-ben 5 082 000 db
2003-ban 4 913 000 db
2004-ben 4 059 000 db
2005 aug. 1-jén 4 194 000 db

Török Tünde - VG