CIKKEK

Madárinfluenza: a rettegett világjárvány lényegében lehetetlen

2005.11.15

Dr. Gálfi Zoltán gyermekorvos Gödöllőn rendel. Nap mint nap kérdéseket szegeznek neki a madárinfluenzáról. Az általa legfontosabbnak tartott tényeket a Kossuth Rádió „Kontinensek, szántóföldek” című műsorában már összefoglalta, de érveit örömmel ismételte meg a Világgazdaság olvasói számára is.
Gálfi Zoltán: A kérdés napjainkban az, hogy ez az 1997 óta azonosított, identifikált vírustörzs, az ún. H5N1 madárinfluenza okozhat-e pandémiát, esetleg az egész emberiséget veszélyeztető hatalmas járványt az egész földkerekségen. Erre mindjárt hadd válaszoljam kategorikusan azt, hogy nem okozhat. Elhangzottak az 1 milliótól a 250 millióig a legkategorikusabb számok a lehetséges áldozatok számát illetően. Annak az esélye matematikailag, de biológiailag is gyakorlatilag nulla, hogy ilyen mértékű járvány a világon kialakuljon.
– Ennek mi a magyarázata?
GZ: Ez a vírus rendkívül nehezen betegíti meg az embert. Gondoljuk végig, hogy 1997-ben Hongkongban tűnt fel az első olyan eset, amikor madárinfluenza-vírustól ember megbetegedett, sőt azt mondhatjuk, hogy néhány száz betegségnél több nem fordult elő az egész világon nyolc év alatt. A másik kérdés az, hogy a betegség mortalitása igen magas, 30 és 60 százalék közé teszik egyes értékelők, hozzáértők, de mindig kiderül egy-két érdekes összefüggés. Ahol sűrű megbetegedésekről szólnak a hírek, azok mindig nagy baromfitelepek, olyan helyeken, például Kína keleti részein vagy Thaiföldön, ahol ezren dolgoznak egy helyen és közülük betegszik meg egy-kettő.
– Hogyan fertőződhet meg mégis az ember, hogyan terjed át rá a vírus? Cseppfertőzéssel, vagy ha belélegzi a guanóport?
GZ: Ez utóbbi a helyes válasz: a megszáradt ürülék porának, a guanónak a belélegzése okozza a fertőzést. Ez általában légúti fertőzés, de a halálozásokat az idegrendszeri szövődmények okozzák, nevezetesen úgy tűnik, hogy messze az agyvelőgyulladás dominál ilyen esetekben.
– Mészáros János akadémikus úgy fogalmazott, hogy hazánkban 35 éve nem volt madárinfluenza és ma sincs. Vagyis valami olyasmitől félünk, ami nincs. Azért eljuthat még Magyarországra is.
GZ: Eljuthat természetesen, hiszen feltételezem, hogy Mészáros professzor is az 1970-es években a Hortobágyon és a Kis-Balaton térségében megjelent madárinfluenza-esetekre gondol, de hangsúlyozom, hogy emberre ott sem terjedt át a betegség, sem a Kis-Balaton, sem a Hortobágy térségében, ahol pedig nagyobb számú madár is elkapta a vírust.
– Ön orvos, de édesapa és nagyapa is. Ilyenformán átérzi azokat az aggódó kérdéseket, amelyeket szülők, nagyszülők tesznek fel.
GZ: Nincs több félnivaló a madárinfluenzától, mint bármely másik vírusos betegségtől, legyen az az évtizedekkel ezelőtt eradikált kanyaró, legyen az a bárányhimlő, amelyből bizony jócskán van még mind a mai napig, s ami néha végzetes is lehet. Nincs semmivel sem több félnivalónk ettől a betegségtől. Természetesen a betegségeket, a vírusokat nem szeretjük. Hadd zárjam ezt a gondolatsort azzal, hogy a madárinfluenza-vírusnak ahhoz, hogy emberről emberre terjedő változata kialakuljon, nagyon sok változáson kell átmennie, nem elég hozzá kis átalakulás, hiszen maga a madárinfluenza-vírus emberben nem képes például replikálódni, tehát szaporodni, és ez már eleve lehetetlenné teszi azt, hogy egyik ember a másikat megfertőzze, tehát a pandémiának, a járványnak a kialakulása szinte a lehetetlennel egyenlő.
– Az emberek tudatában mégis ott motoszkál a félelem, egyesek például óvakodnak attól, hogy csirkehúst vásároljanak. Ezért azt is mondják, hogy a „madárinfluenza” a legnagyob csapást a magyar baromfitermelőkre mérte, annak ellenére, hogy nincs is jelen az országban.
GZ: Itt talán az orosz egészségügyi miniszternek a nyilatkozatát kell idéznem, kicsit alá is írva azt, aki azt mondta, hogy bármikor hajlandó madárinfluenzában elpusztult csirkének a húsát elfogyasztani megfelelő előkészítés után. Az influenzavírusok, így a madárinfluenza is 65-68 °C táján garantáltan elpusztulnak, s a továbbiakban a megfelelően elkészített ételben semmilyen nyomot nem hagynak, attól megbetegedni nem lehet.

VG

   « vissza

Föoldal mail