Alig több, mint egy év telt el az uniós csatlakozás óta, és a magyar tejtermelők máris a csődről beszélnek. Joggal, hiszen az import egy év alatt szinte elsöpörte őket. A fogyasztók viszont reménykedhetnek benne, hogy a verseny lejjebb szorítja az árakat, jelenleg ugyanis alig van ország Európában, ahol drágább lenne a tej.
A magyar tejtermelők és feldolgozók túlélésük egyetlen esélyét jobbára abban látnák, ha a fogyasztók vásárláskor megnéznék, milyen "származású" tejet tesznek a kosarukba, és legtöbben a magyar termékeket vásárolnák - akkor is, ha drágább. Egyelőre ugyanis a hazai istállókban - európai összehasonlításban - igen drágán készül a tej. A következmény a mellékelt grafikonról is leolvasható: a tej és a tejtermékek itthon drágábbak, mint Európa legtöbb más országában.
A kereskedők így az olcsóbb importtejekkel próbálnak beszállni a hipermarketek diktálta véres árversenybe. A Tej Terméktanács adatai szerint tavaly, az első negyedévben még 1,3 millió dollár értékben hoztak be az országba külföldről - összesen 2554 tonna - tejet és tejszínt. Ezzel szemben idén, az első negyedévben az import értéke már elérte a 10,2 millió dollárt (ez 14 500 tonna tejet és tejszínt jelent).
Ugyanebben az időszakban a magyar export árbevétele 23,5 millió dollárról csupán 26 millió dollárra nőtt.
Az adatok tanúsága szerint 2004 első három hónapja és 2005 hasonló időszaka között megközelítően hét százalékkal bővült a tejtermékek forgalma az országban, aminek hátterében az áll, hogy egyre több tejet vásárolunk, egyre olcsóbban.
A csökkenő árak mellett dinamikusan nő a hosszabban eltartható, úgynevezett UHT, főleg dobozos tejek iránt a kereslet. Többek között ez is kiderült a GfK Hungária által készített kutatásból. Becslések szerint az UHT-piacnak ma már 18 százalékát az import adja.
A tejtermékek piacán (sajtok, joghurtok, krémtúrók, pudingok) már megszokhattuk az importáru jelenlétét. A tejek között viszont csak a múlt év óta vívott ki magának jelentős részesedést a határon túlról érkező áru. A "reggeli ital" a tavalyi gazdatüntetések egyik eredményeként eltűnt a boltok polcairól. Ezt az űrt az importkorlátozások eltűnésének hatására azonban gyakorlatilag egy az egyben az import-, főleg a Szlovákiából érkező UHT-tejek töltötték ki, leszorítva a bolti árakat immár a márkás UHT-tejek piacán is.
A zacskós friss tejek átlagárában mintegy ötszázalékos csökkenés ment végbe, ám a zacskós tejek évek óta tartó, fokozatos piacvesztését ez sem tudta feltartóztatni. Ennek egyik oka, hogy ma már csupán hiedelem, hogy ez a kiszerelés a legolcsóbb.
A kimért tejek fogyasztói bázisa viszonylag stabil, ők elsősorban a falusi, egy-két főből álló háztartások tagjai közül kerülnek ki - olyan vásárlókról van szó, akiknek jellemzően nincs módjuk hipermarketben vásárolni. Igen jelentős forgalmat bonyolítanak le a városi piacok tejárusai is, a bolti ár kétharmadáért legálisan kimért tejjel.
A tejtermelők egységes piaci fellépésre készülnek, hogy kiutat találjanak a jelenlegi krízishelyzetből. Ettől remélik, hogy a felvásárlási árakat nem csökkenthetik tovább a túltermelésre és az alacsony külföldi kereskedelmi árakra hivatkozva a feldolgozók. Az ország négy legnagyobb tejtermelő csoportja készül szövetségre lépni. Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács soros elnöke, a Fehérvártej Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta: a debreceni Alföldi Tejértékesítő és Beszerző Kft., a mosonmagyaróvári Motej 2003 Szövetkezet és a paksi Dunamelléki Tejértékesítő és Beszerző Szövetkezet közös értékesítésbe, és beszerzésbe kezd. A négy szervezet tagjai adják a magyar tejtermelés 20-25 százalékát, s az összefogással veszteségeiket szeretnék mérsékelni. A Tej Terméktanács adatai szerint ugyanis a jelenlegi piaci helyzetben a termelők átlagosan 6-10 forint veszteséggel számolhatnak literenként.
A tejtermelők szerint az összefogásra azért is szükség lenne, hogy az olyan feldolgozók, mint például a közös vezetésű Sole és MiZo, ne tudják év közben drasztikusan csökkenteni a felvásárlási árat. Az elnök kiemelte: a MiZo legutóbb a literenkénti 60 forintos átvételi árat akarta 57 forintra lenyomni. A szerződést azonban csak kevés alföldi termelőre sikerült ráerőltetni. Emlékezetes, hogy a MiZo mostani akcióját meghiúsító termelői ellenállás nem volt előzmények nélküli, ugyanis az Alföldi Tejértékesítő és Beszerző Kft. hetekig tartó egyeztetés után sem fogadta el tavaly a Friesland Hungária Rt., Európa egyik tejóriásának árajánlatát. Kovács Imre, az Alföldi Tejértékesítő és Beszerző Kft. ügyvezetője munkatársunknak elmondta: az értékesítő szervezeten keresztül évi 252 millió liter tej kerül piacra, ez olyan jelentős mennyiség, amelyet nem hagyhat figyelmen kívül egyetlen nagy feldolgozó sem. A legnagyobb kft. tagjai egyébként az országos átlagnál néhány forinttal magasabb áron tudják most is a tejet értékesíteni.
Ha a szövetkezés sikeres lesz, s mások is csatlakoznak hozzá, akkor nem folytatódik az értékes tejelő állomány levágása, és nem lesz szükség a tejimportra. Manapság ugyanis az import mellett a hazai tejpiacot a túltermelés is sújtja. A szövetkezés második lépcsőjében a feldolgozók és a termelők összefogására lenne szükség, hogy a kereskedelmi szervezetek árletörő akcióit meg tudják akadályozni - állítják a termelők képviselői. Az érdekeltek kormányzati segítséget is várnak, mivel megfelelő jogszabályokkal elejét lehet venni a termelőket veszteségbe kergető árakcióknak. Példaként Franciaországot említették, ahol a kereskedelmi szervezetek az ár legfeljebb három százalékát vonhatják le a beszállítóktól, saját kiadásaik fedezésére.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérése szerint a jelenlegi, literenként 62 forint körüli árszint hosszabb távon fennmaradhat az erőfeszítések ellenére. Így a termelők és a feldolgozók is további racionalizálásra, költségcsökkentésre kényszerülnek majd. Ugyanakkor a kutatók szerint ez az ár már megfelelő versenyképességet teremt a hazai tejiparnak arra, hogy a behozatallal felvegye a versenyt.
Czauner Péter - Népszabadság
|